Az ókori görög színház felépítése; Három részre osztjuk: orkhésztra, theatron és a szkéné. Ezek különböző korszakokban alakultak ki. Így a színház a végleges formáját csak a Hellenisztikus korban nyerte el. A klasszikus korban az orchésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt . A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orchésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.
- Az orchésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Kezdetben kör alakú, letaposott talajú tánchelyként működött, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál alakítottak ki. Funkciója szerint Dionüszosz isten tiszteletére adtak elő táncokat, karénekeket. A nézők körülállták az orchésztrát és onnan figyelték az előadást.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt tárolták a kellékeket és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt tárolták a kellékeket és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.
- A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek.
- A theatron nézőteret jelent. Eleinte fából ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül.
- A hellenisztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével.
http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=1660&bih=863&q=g%C3%B6r%C3%B6g+sz%C3%ADnh%C3%A1z&wrapid=tlif129516457440610&um=1&ie=UTF-8&source=univ&ei=gwQ0Tfr7GcXBswb1_rySCg&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=1&ved=0CCQQsAQwAA
http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=1660&bih=863&q=g%C3%B6r%C3%B6g+sz%C3%ADnh%C3%A1z&wrapid=tlif129516457440610&um=1&ie=UTF-8&source=univ&ei=gwQ0Tfr7GcXBswb1_rySCg&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=1&ved=0CCQQsAQwAA
http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=1660&bih=863&q=g%C3%B6r%C3%B6g+sz%C3%ADnh%C3%A1z&wrapid=tlif129516457440610&um=1&ie=UTF-8&source=univ&ei=gwQ0Tfr7GcXBswb1_rySCg&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=1&ved=0CCQQsAQwAA
Az athéni Dionüszosz-színházat Kr.e 472-ben avatták fel. A görög színházban csak férfiak lehettek a színészek. jelmezekben léptek színpadra. Arcukat nem láthatta a közönség, mert álarcot viseltek (nagyon karakteres emberi fejeket ábrázoltak, amelyre tölcsért szereltek. A színészek a lábukon kothornoszt (magasított cipőt) viseltek. Mozgásuk ezért nehézkes volt. Kezdetben csak a kar szerepelt a színpadon.
